A Szegedi Nemzeti Színházban rendezett gálaműsor keretében átadták a Nemzeti Tudósképző Akadémia (NTA) Talentum-díjait.

A JIA pontos oka és patomechanizmusa mindmáig ismeretlen, kialakulásában genetikai és környezeti tényezők együttes hatását feltételezik.

Az egészségi állapot és jóllét fenntartásához alapvetően fontos az immunrendszer megfelelő működése, hogy hatásos védelmet nyújtson a bejutó kórokozókkal és a daganatsejtekkel szemben. Azonban számos tényező károsíthatja az immunrendszer működését.

A generalista HLA-molekulák hordozása csökkenti az immunrendszer megkülönböztető képességét, ez az oka, hogy a betegek túlélése sokkal rosszabb volt immunterápiát követően. Erről is beszélt Manczinger Máté kutatóorvos, az MTA Bolyai János kutatási ösztöndíjasa.

Az IL-6 receptor gátló gyógyszer hatékonynak bizonyult a remisszió elérésében, a radiológiai progresszió gátlásában egyaránt.

Egyre több olyan gént azonosítanak, amik a citokinek, fillagrin vagy bizonyos enzimek termelődésén keresztül befolyásolhatják azt, hogy ételallergiás lesz-e valaki.

A humán leukocita antigéneket (HLA) kódoló gének – a dohányzás és alkoholfogyasztás szerepét is felülírva – meghatározóak abban a tekintetben, hogy kialakul-e valakinél a feji-nyaki régióban daganatos megbetegedés, és ha igen, akkor milyen progresszióra lehet számítani.

Negyven éves betegét hasmenés, láz, görcsös hasi fájdalom kínozza. Már másfél hónapja. És, ami még riasztóbb, fogy is hozzá. A szóba jövő diagnózisok között előkelő helyen áll a krónikus bélgyulladás (IBD). Persze, az is lehet, hogy a nagybetűs STRESSZ áll a háttérben és „csupán” irritábilis bél szindrómája van szegénynek. Vajon mi lehet a baja?

Az uPAR-t többféle vérképzőrendszeri sejt expresszálja, és expressziója számos bakteriális, virális és parazitás fertőzésben fokozott.

Az új biológiai válaszmódosító szerek támadáspontjait a gyulladás kialakulásában kulcsfontosságú citokinek adják.